| A | B | |
|---|---|---|
| 1 | Előny | Hátrány |
| 2 | gyors haemoglobin emelkedés | transzfúziós reakciók |
| 3 | gyorsan csökken a beteg kimerültség érzése | kongesztív szívelégtelenség |
| 4 | fertőzések átvitele | |
| 5 | vastúlterhelés | |
| 6 | fokozott thromboemboliás készség | |
| 7 | csökkenő túlélés |
A kemoterápia következtében kialakuló anémia kezelésének finanszírozási eljárásrendje
1. Az eljárásrend tárgyát képező betegség, betegcsoport megnevezése
Daganatos megbetegedések
Az indikációs körbe valamennyi rosszindulatú daganatos kórkép beletartozik.
2. Kórkép leírása
A daganatos betegek körében 30-90%-os gyakoriságú kísérő tünet az anémia. Az ok részben a betegség jellege, részben az alapbetegségre alkalmazott terápia. A vérszegénység egyfelől a betegek életminőségét ronthatja jelentősen, másrészről befolyásolja a daganatellenes kezelés eredményességét.
2.1. Onkológiai kórképek során kialakult anémia etiológiája
2.1.1. A daganatos betegségek során kialakult anémia számos kórfolyamatra vezethető vissza:
2.1.1.1. daganatsejtek által kiváltott fokozott makrofág-aktiváció és következményes vörösvértest pusztulás,
2.1.1.2. bizonyos citokinek gátolják a vesében az eritropoetin termelést,
2.1.1.3. a csontvelő tumoros infiltrációja (NICHE),
2.1.1.4. a daganatsejtekből vasraktározást fokozó, csökkent vörösvérsejt termelést és rövidülő vörösvérsejt élettartamot okozó citokinek kibocsátása,
2.1.1.5. a beteg étvágyának csökkenése, emiatt bizonyos anyagok csökkent bevitele (pl: vas, folsav hiány),
2.1.1.6. vérvesztés, mely akár a tumorból, akár pedig a tumorba irányulhat,
2.1.1.7. hemolízis mechanikus (pl. DIC: fragmentációs) vagy immunológiai tényezők miatt.
2.1.2. A kemoterápiás készítmények a következő mechanizmuson keresztül okozhatnak anémiát:
2.1.2.1. direkt myeloszupresszív hatás a vörösvértest termelés gátláson keresztül,
2.1.2.2. a vesetubulusok direkt szövet károsodása során, ami az EPO termelést tovább csökkenti,
2.1.2.3. gyógyszer okozta hemolízis.
2.1.3. Egyes kemoterápiás készítmények anémiát okozó hatása még kifejezettebb. Ezek a platina tartalmú kemoterápiák, melyeket leginkább ovarium, tüdő, fej-nyaki daganatokban alkalmaznak. Valószínűleg a tüdő és nőgyógyászati tumorokban nagyobb arányban előforduló anémia is a betegségre adott kemoterápia platina tartalmával függ össze. Az anémia objektív tünete lehet a tartós gyors szívverés, szédülés, gyors, felületes, nehézlégzés, fejfájás, személyiségváltozás, depresszió. A súlyos, pihenésre nem javuló kimerültség talán a legjellemzőbb és leggyakrabban elforduló szubjektív tünet, mely a betegek mindennapi életvitelét a leginkább ronthatja. A kimerültségnek egyéb okai is lehetnek: radioterápia, alapbetegség, szorongás, depresszió. Az alacsony haemoglobin szint az alkalmazott kemoterápia hatékonyságát csökkenti, így a várható túlélésre is kihat. Az anémia kezelése az onkológiai terápia fontos része. A daganatos betegségek okozta vérszegénység kezelésében a vörösvérsejt transzfúzió és a rekombináns DNS technológiával előállított ESA készítmények állnak rendelkezésre.
2.2. A kezelés megválasztásánál mérlegelendő szempontok
2.2.1. Transzfúzió
2.2.1.1. a rendelkezésre álló mennyiség szűkössége, kiszámíthatatlan volta,
2.2.1.2. transzfúziós reakciók: korai, késői, immunológiai és nem immunológiai okok,
2.2.1.3. vércsoport tévesztés veszélye,
2.2.1.4. vérátömlesztéssel átvihető betegségek potenciális veszélye.
2.2.2. A transzfúziós kezelés előny és hátrány mérlegelése
2.2.3. Eritropoetin készítmények Az eritropoetin glikoprotein típusú differenciáló, mitózis-stimuláló hormon. 2-3 hét késés tapasztalható az eritropoetin alkalmazása és az eritropoetin-indukálta vörösvérsejtek megjelenése között.
2.2.4. Eritropoetin alkalmazásának előnyei és lehetséges hátrányai
| A | B | |
|---|---|---|
| 1 | Előny | Hátrány |
| 2 | transzfúziós igény csökken | thrombotikus szövődmények |
| 3 | fokozatosan csökken a beteg kimerültség érzése | csökken a túlélés |
| 4 | a tumor progressziójáig eltelt idő csökken | |
| 5 | hipertenzió/zavartság | |
| 6 | tiszta vörösvérsejt aplázia (PRCA) |
Az eritropoetin készítmények alkalmazása során multicentrikus vizsgálatok súlyos, az életet megrövidítő és kevésbé súlyos mellékhatásokról számoltak be. Nem bizonyított, de kizárni sem lehet biztonsággal, hogy az ESA készítmények a kissejtes tüdőrák kivételével gyorsíthatják a tumorok progresszióját. Egyéb mellékhatásokat is okozhat az eritropoetin kezelés, mint a hányinger, hasmenés, hányás; influenzaszerű tüneteket szintén leírtak. A törzskönyvi indikációs feltételek szigorú betartása, a betegek szoros monitorozása a mellékhatások előfordulásának csökkentése miatt elengedhetetlen.
3. Finanszírozás rendje, finanszírozási algoritmus
3.1. A finanszírozási algoritmus részletezése
(1): Az ESA terápia valamennyi rosszindulatú (BNO: C*) tumoros kórképkezelése során alkalmazható.
(2): A beteg szérum Hgb szintje 10 g/dl vagy ez alatt kell, hogy legyen az ESA terápia megkezdése előtt.
3.1.1. A kezelés megkezdése előtt az anémia etiológiájának vizsgálata szükséges. Ennek során első lépésben a vérszegénység jellemzésére (retikulocitaszám és átlagos vörösvérsejt térfogat: MCV), majd a potenciálisan korrigálható etiológia tisztázására kerül sor. Az ESA készítmények kizárólag kemoterápia okozta anémia (4) kezelésére használhatók. Egyéb okok: daganat okozta (3) és egyéb más ok, pl. sugárterápia (5) miatti anémia kezelésére nincs törzskönyvezve.
3.1.2. Az alkalmazott kemoterápia célja
(6): Az ESA terápia kizárólag nem kuratív (7) céllal alkalmazott kemoterápia mellett adható. Kuratív (8) célú kemoterápia mellett nem finanszírozott az ESA terápia. A kemoterápia célját a kezelőorvos dönti el, azonban a hererák, korai emlőtumor, a korai nem kissejtes tüdőrák primer és adjuváns kemoterápiája, a Hodgkin kór és agresszív non-Hodgkin lymphomák kezelése kuratív célúnak tekintendő, amíg az ellenkezője nem bizonyosodik be. Az ESA kezelés független indikációja a krónikus veseelégtelenség, melynek jelenléte esetén a kuratív kemoterápia időszakában is indikált lehet a szigorúan monitorozott ESA alkalmazás. Ilyenkor a kezelés beadását követően, a vesebetegség esetére vonatkozó alkalmazási előirat szerint használandó.
3.1.3. Tünetek vizsgálata ESA kezelés során tünetekkel járó vérszegénység esetében a hemoglobin érték 8-10 g/dl, tünetmentes, stabil állapotú betegek esetében 7-9 g/dl szinten tartandó (11).
Objektív tünetek lehetnek: perifériás ödéma, tachycardia, tachypnoe. Szubjektív tünetek: mellkasi fájdalom, terhelésre jelentkező dyspnoe, fáradtság érzés, szédülés, gyengeség, fülzúgás.
(9): Amennyiben a betegnél még nem jelentkeznek tünetek és a vérszegénység nem éri el a 7 g/dl hemoglobin szintet, obszerváció és szükség szerint vaspótlás (10) javasolt.
3.1.4. Vasháztartás rendezése
(12): Az ESA terápia bevezetése előtt a beteg vasháztartását rendezni kell, és ezt a betegdokumentációban is rögzíteni szükséges. Ez történhet orális vagy parenterális vaskészítményekkel egyaránt. Mikrocitás anémia (MCV< 80 fl) esetén kötelező, egyébként ajánlott a vasháztartás vizsgálata (ferritin, transzferrin szaturáció). Abszolút vashiányra utal, ha a szérum ferritin koncentráció <30 ng/ml, transzferrin szaturáció <15%. Funkcionális vashiányra utal, ha a ferritin koncentráció ≤ 800 ng/ml és a transzferrin szaturáció <50%. Abszolút vashiányban intravénás vaskezelés szükséges, funkcionálisban az ESA kezelés mellett a vaspótlás megfontolandó. Elvethető a vashiány, ha a ferritin > 800 ng/ml vagy a transzferrin szaturáció ≥ 20%.
3.1.5. Előny és kockázat (risk/benefit) mérlegelése
(13): Az ESA terápia megkezdése csak a beteggel való közös döntés eredménye lehet. A beteget teljes körűen tájékoztatni kell a kezelés céljáról, a várható eredményekről és a kockázatokról. Általános beteg tájékoztatás során ki kell térni az ESA kezelés lehetséges mellékhatásaira. Fontos mérlegelési szempont a vérszegénység rendezésére rendelkezésre álló idő (gyorsan rendezendő esetben transzfúzió, megfelelő kritériumok esetében lassan is rendezhető esetben ESA adása jön szóba) és a transzfúzió adásával járó volumenterhelés.
3.1.6. ESA terápia megkezdése
(14): A fenti feltételek szerint az ESA terápia elkezdhető a készítmények alkalmazási előirataiban foglalt dozírozás szerint.
3.1.7. ESA terápia eredményességének megítélése a haematológiai paraméterek mentén
(15): Reagál: a szérum Hgb szint változás nagyobb, mint 1 g/dl vagy a retikulocitaszám nagyobb, mint 40 000 sejt/µl 4-6 hetes ESA terápiát követően. A 4 hét az epoetin alfa, a 6 hét a darbepoetin alfa készítményre vonatkozik. A dózistitrálás alapja a Hgb célérték fenntartása, vagyis a lehető legalacsonyabb dózisra kell a beteget beállítani, amivel még a célérték fenntartható (16-17).
(18): Nem reagál: a fenti paraméterek nem teljesülnek 4-6 hét kezelést követően. Ebben az esetben dózisemelés/dózisismétlés lehetséges (19) a gyógyszerek alkalmazási leiratai szerint, majd a hematológiai paraméterek újraértékelése következik a 8-9. héten.
3.1.8. Terápia befejezése
(20): Amennyiben az emelt dózissal 8-9 héten belül reagál (fenti kritériumok szerint), dózistitrálás
(23), amennyiben szükséges, majd a célérték elérésekor (17), illetve a terápiás idő leteltével a kezelés befejezése.
(21): Amennyiben a dózisemeléssel/ismétléssel stabilan tartható a beteg haemoglobin szintje, a gyógyszeres terápia folytatható az algoritmusban meghatározott feltételekig.
(22): Amennyiben 8-9 hetes kezelést követően, dózisemelés/ismétlés mellett sem történt haematológiai válaszreakció, a kezelés felfüggesztése indokolt.
3.1.9. Az ESA kezelés befejezése: a kemoterápiás kezelést követő maximum 4. hétig; a célérték elérésekor (célérték tartása), illetve az anémia oldódásakor. A célérték elérésekor vagy annak közelében a szerek törzskönyvében előírt dózisredukcióra, a célérték meghaladásakor a kezelés felfüggesztésére lehet szükség.
4. A finanszírozás szakmai ellenőrzésének alapját képező ellenőrzési sarokpontok
4.1. Rosszindulatú tumoros kórképben alkalmazták-e az ESA készítményeket?
4.2. A szérum Hgb szint 10 g/dl vagy ez alatti volt a terápia megkezdésekor?
4.3. A terápia megkezdése előtt a beteg vasháztartását rendezték? (A vaspótlás szükségességét a microcytás anémia kifejezetten valószínűsíti.)
4.4. Nem kuratív céllal alkalmazott kemoterápia mellett adták-e a készítményeket? (Erről a kezelőorvos nyilatkozata szükséges.)
4.5. Az ESA terápia felfüggesztése az eljárásrend szerint, a hematológiai paraméterek mentén történt?
5. A finanszírozási eljárásrend alkalmazásának hatását mérő minőségi indikátorok
5.1. A területre fordított közkiadások alakulása.
5.2. A helyes, finanszírozott algoritmus szerint kezelt betegek aránya.
6. A finanszírozás szempontjából lényeges finanszírozási kódok
6.1. BNO kódok: valamennyi „C” kezdetű BNO kód
6.2. Fontosabb OENO kódok
| A | B | |
|---|---|---|
| 1 | OENO | OENO megnevezés |
| 2 | 11041 | Vizsgálat |
| 3 | 11301 | Kontrollvizsgálat, konzílium |
| 4 | 29000 | Szövettani vizsgálat szokásos feldolgozási módszerrel |
| 5 | 29050 | Szövettani vizsgálat immunhisztokémiai reakció alkalmazása esetén |
| 6 | 14251 | Biopsia medullae ossealis crista ossis ilei |
| 7 | 3523B | Áttekintő csontszcintigráfia |
| 8 | 2640N | CD pozitív sejtszám meghatározása, antigénenként, áramlási citométerrel, egyéb fluorophorral jelölt antitesttel |
| 9 | 2640L | CD pozitív sejtszám meghatározása, antigénenként, áramlási citométerrel, FITC-el jelölt antitesttel |
| 10 | 2640M | CD pozitív sejtszám meghatározása, antigénenként, áramlási citométerrel, phycoerithreinnel jelölt antitesttel |
| 11 | 66343 | Vörösvérsejt koncentrátum, zárt rendszerben, szűrt, adenin tartalmú oldatban reszuszpenzió |
| 12 | 66290 | Vörösvérsejt koncentrátum határréteg szegény, reszuszpendált, szerelékkel |
| 13 | 64125 | Vörösvérsejt koncentrátum zárt rendszerben mosott, fiziológiás sóban vagy adenin tartalmú oldatban reszuszpendált, szerelékkel |
| 14 | 66290 | Vörösvérsejt koncentrátum határréteg szegény, reszuszpendált, szerelékkel |
| 15 | 66343 | Vörösvérsejt koncentrátum, zárt rendszerben, szűrt és mosott kb. 50 ml, adenin tartalmú oldatban, reszuszpendált, szerelékkel |
| 16 | 66344 | Vörösvérsejt koncentrátum, zárt rendszerben, szűrt, kb. 50 ml, adenin tartalmú oldatban, reszuszpendált, szerelékkel |
| 17 | 66348 | Vörösvérsejt koncentrátum, 1 E gépi aferezis, adenin tartalmú oldatban reszuszpendált, szerelékkel |
| 18 | 66992 | Vörösvérsejt koncentrátum, zárt rendszerben, szűrt, mosott fiziológiás sóban vagy adenin tartalmú oldatban reszuszpendált, szerelékkel |
| 19 | 66993 | Vörösvérsejt koncentrátum, fagyasztott, -196 °C, felolvasztott, szerelékkel |
| 20 | 69971 | Vörösvérsejt koncentrátum, szűrt, fagyasztott, -196 °C, szerelékkel |
| 21 | 69972 | Vörösvérsejt koncentrátum, zárt rendszerben, szűrt, adenin tartalmú oldatban reszuszpendált, szerelékkel |
| 22 | 64125 | Vörösvérsejt koncentrátum, zárt rendszerben mosott, fiziológiás sóban vagy adenin tartalmú oldatban reszuszpendált, szerelékkel |
| 23 | 37008 | Konformális besugárzás kiegészítő pontja |
| 24 | 37220 | Lineáris accelerátor, foton 16 MV és a felett, egy mező |
| 25 | 37210 | Lineáris accelerátor, foton 7-15 MV és a felett, egy mező |
| 26 | 37200 | Lineáris accelerátor, foton 6 MV-ig, egy mező |
| 27 | 37007 | Irreguláris mezős besugárzás kiegészítő pontja, egy mező |
| 28 | 3586A | Pótlék: egy testtájék kiegészítő SPECT vizsgálat |
| 29 | 28939 | Fluoreszcencia insitu hibridizáció (FISH) humán betegségekben |
| 30 | 26625 | CA 125 |
| 31 | 29400 | Diagnosztikus aspirációs/exfoliatív citológiai vizsgálat a szokásos feldolgozási módszerrel |
| 32 | 36130 | Hasi (áttekintő, komplex) UH vizsgálat |
| 33 | 31312 | Mellkasfelvétel, kétirányú |
| 34 | 31310 | Mellkasfelvétel, AP/PA |
6.3. Fontosabb HBCS kódok
| A | B | |
|---|---|---|
| 1 | HBCS | HBCS megnevezés |
| 2 | 9511-15 | Radiokemoterápia „A”; „B”; „C”; „D”; „E” |
| 3 | 959A-L | Rosszindulatú daganat kemoterápiája „A”; „B”; „C”; „D”; „E”; „F”; „G”; „H”; „I”; „J”; „K”; „L” |
| 4 | 7720 | Akut leukémiák magas malignitással, kemoterápiával és legalább 25 E szűrt vagy besugárzott vérkészítmény adásával 18 év alatt |
| 5 | 773A-K | Akut leukémiák nagy dózisú vagy standard kemoterápiával, (...) szűrt vagy besugárzott vérkészítmény adásával |
| 6 | 944A | Hodgkin-kór, non-Hodgkin lymphoma, nem akut leukémia kemoterápiája 18 év felett legalább 14E szűrt és besugárzott vérkészítmény adásával |
| 7 | 944C | Hodgkin-kór, non-Hodgkin lymphoma, nem akut leukémia kemoterápiája, legalább 7E szűrt vagy besugárzott vérkészítmény adásával |
| 8 | 950F | Hodgkin-kór kemoterápiája 18 év felett |
| 9 | 950H | Hodgkin-kór, non-Hodgkin lymphoma, nem akut leukémia kemoterápiája 18 év felett, legalább 14E szűrt vagy besugárzott vérkészítmény adásával |
| 10 | 945A | Non-Hodgkin lymphoma, nem akut leukémia kemoterápiája 18 év felett |
| 11 | 086D | Fej-, nyaktájék egyéb nagyobb műtétei rosszindulatú daganat miatt |
| 12 | 1010 | Fül, orr, száj, garat, gége rosszindulatú daganatai |
| 13 | 1460 | Légzőszervi daganatok |
| 14 | 506C | Rosszindulatú emlődaganatok |
| 15 | 539C | Rosszindulatú endokrin daganatok |
| 16 | 621C | Férfi reproduktív rendszer rosszindulatú daganatai |
| 17 | 577B | Vese-, húgyúti daganatok |
| 18 | 657C | Női reproduktív rendszer rosszindulatú daganatai |
| 19 | 6420 | Uterus-, adnex műtétek malignitás miatt |
6.4. A releváns ATC kódok
| A | B | |
|---|---|---|
| 1 | ATC | ATC megnevezés |
| 2 | B03XA01 | Eritropoietin, epoetin alfa, epoetin theta, epoetin zéta |
7. Rövidítések
ATC: Anatomical Therapeutic Chemical klasszifikáció
BNO: Betegségek nemzetközi osztályozása
ESA: Erythropoesis stimulating agens (EPO készítmények gyűjtőfogalom)
HBCS: Homogén betegségcsoport
OENO: Orvosi eljárások nemzetközi osztályozása