A szkizofrénia antipszichotikus gyógyszeres kezelésének finanszírozási eljárásrendje

1. Az eljárásrend tárgyát képező betegség, betegcsoport megnevezése

1.1. Szkizofrénia (BNO: F20)

2. A kórkép leírása

2.1. A szkizofrénia az elmeműködés zavarának súlyos formája, a különböző pszichés funkciók, mint pl. észlelés, gondolkodás, érzelmi élet, motiváció, valóságérzékelés, magatartás zavarai jellemzik, különböző munkahelyi és szociális működési problémáktól kísérten. A jellemző tünetek minimum egy hónapig (sikeres terápia után rövidebb ideig) fennállnak, de egyes jegyek hat hónapnál tovább is fennállhatnak. A szkizofrénia fázisokban megjelenő betegségként írható le (premorbid, prodromális, pszichotikus vagy akut fázisok, majd a felépülési vagy stabilizációs, végül a stabil fázis). A kórkép tünetei két fő kategóriába sorolhatók, a pozitív és negatív tünetcsoportba, de ezek mellett újabban a dezorganizált tünetcsoportot is körülírhatjuk. A betegség hosszú távú kimenetele nagyon változatos képet mutat. 10-15%-ban nem jelentkezik további epizód, de a többségnél többszöri exacerbációval és remisszióval kell számolni, és a betegek 10-15%-a krónikusan pszichotikus marad.
2.2. A finanszírozási eljárásrendet a hatályba lépését követően diagnosztizált és kezelésbe vont szkizofrén betegek antipszichotikus gyógyszeres kezelésére kell alkalmazni. Nem terjed ki az eljárásrend hatálya az ellátás során alkalmazott antiparkinson, anxiolitikus és egyéb gyógyszeres, valamint nem gyógyszeres kezelésekre, amely tekintetben az egyébként irányadó pszichiátriai szakmai ajánlások szerint szükséges eljárni.

3. Az ellátás igénybevételének finanszírozott szakmai rendje, finanszírozási algoritmusa

3.1. A szkizofrénia antipszichotikus gyógyszeres kezelésének finanszírozási algoritmusa

3.1.1. (1) Az első vonalban támogatott - per os és nem depo injekciós - antipszichotikus készítmények. A lépcsőn belül több gyógyszer is alkalmazható, de a választott gyógyszert monoterápiában és legalább 2 hétig kell alkalmazni. Az (1) lépcsőt legalább 6 hétig folytatni kell.
3.1.2. (2) A második vonalban támogatott - per os - antipszichotikus készítmények. Akkor választhatók, ha az (1) szerint legalább 6 hétig folytatott kezelés ellenére az antipszichotikus hatás nem volt megfelelő. A lépcsőn belül több gyógyszer is alkalmazható, de a választott gyógyszert monoterápiában és legalább 2 hétig kell alkalmazni. Kariprazin hatóanyagú készítmény akkor választható, ha a betegnél negatív tünet fennállása igazolható. A (2) lépcsőt legalább 6 hétig folytatni kell. A (2) pont szerinti kezelésről lehetőség van bármikor ismét az (1)-re lépni.
3.1.3. (3) A harmadik vonalban támogatott antipszichotikus készítmények. Akkor választhatók, ha legalább két különböző - köztük legalább egy második generációs - hatóanyagú antipszichotikus gyógyszerrel összesen legalább 12 hétig folytatott kezelés ellenére az antipszichotikus hatás nem volt megfelelő. A választott gyógyszert monoterápiában kell alkalmazni. A (3) lépcsőt legalább 10 hétig folytatni kell.
3.1.4. (4) A negyedik vonalban támogatott gyógyszeres kezelés: kettő antipszichotikum kombinációja. Akkor választható, ha a (3) pont szerint legalább 10 hétig folytatott kezelés ellenére az antipszichotikus hatás nem volt megfelelő. Az antipszichotikumok kettős kombinációban történő rendelésére kizárólag a II. vagy magasabb progresszivitási szintű pszichiátriai osztályok pszichiáter szakorvosai, valamint e szakorvosok javaslatára a kezelést végző pszichiáter szakorvosok jogosultak.
3.1.5. (5) A támogatott injekciós hosszú hatású depo készítmények. Ha az (1) szerint legalább 6 hétig tartó vagy a (2) szerint legalább 6 hétig tartó kezelésre megfelelő antipszichotikus hatás jelentkezik, de a beteg a per os kezeléssel nem kooperál megfelelően, a kezelőorvos döntése alapján választható első generációs depo készítmény. Amennyiben a nem megfelelő kooperáció miatt legalább 1, hospitalizációt igénylő relapszus következett be, a kezelőorvos döntése alapján választható első vagy második generációs depo készítmény. Második generációs depo készítmény választásának további feltétele, hogy a beteg az azonos hatóanyagú per os készítménnyel végzett kezelés alatt álljon és az antipszichotikus hatás megfelelő legyen. A választott depo készítményt monoterápiában kell alkalmazni. Amennyiben második generációs depo készítménnyel történő kezelés megkezdését követő 3 éven belül - a választott készítmény alkalmazása mellett - 2, hospitalizációt igénylő relapszus következett be, ezen készítmény tovább nem alkalmazható.
3.1.6. (6) Amennyiben a kezelés során bármikor akutan kialakuló veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető állapot jelentkezik, - legfeljebb ezen állapot időtartamáig - szükség esetén átmenetileg adhatók az (1) lépcső szerinti első vonalbeli készítmények az aktuálisan alkalmazott antipszichotikus gyógyszeres kezelés kiegészítésére.
3.2. Amennyiben az alkalmazott hatóanyagú készítmény kontraindikált, vagy az alkalmazási előírás szerinti dózisban vele szemben intolerancia (tolerálhatatlan mellékhatás) lép fel, akkor azt úgy lehet tekinteni, mintha az adott terápiás lépcsőn belül az érintett hatóanyaggal az előírt ideig megfelelő dózisban folytatott terápia - a megfelelő eredmény nélkül - megtörtént volna. Ez kizárólag az adott hatóanyaggal végzett kezelés alól mentesít, az érintett terápiás lépcsőt - ha az adott lépcsőben van további hatóanyag - a fenti szabályok szerint teljesíteni kell.
3.3. Adott terápiás lépcsőről - az orvosszakmai szabályok betartása mellett - bármikor vissza lehet lépni bármelyik korábbi lépcsőre.
3.4. Gyógyszerbeállítás, gyógyszerváltás:
3.4.1. A gyógyszerbeállítás vagy gyógyszerváltás során a beállítás vagy váltás részeként - az orvosszakmai szabályok betartása mellett - átmenetileg szükség lehet két antipszichotikum egyidejű adására. A két készítmény egyidejű adásának időtartama nem haladhatja meg a 8 hetet. A beállítás vagy váltás legfeljebb 8 hetes időszaka - az orvosszakmai szabályok betartása esetén - nem minősül kombinált antipszichotikus terápiának.

4. A finanszírozási szakmai ellenőrzés alapját képező ellenőrzési sarokpontok

4.1. A finanszírozási ellenőrzés során elsősorban azt szükséges vizsgálni, hogy a kezelőorvosok betartották-e a kihirdetett finanszírozási eljárásrend szerinti terápiás lépcsőket. A legfontosabb ellenőrzési sarokpontok a következők:
4.1.1. Az antipszichotikumot monoterápiában alkalmazták-e?
4.1.2. Több antipszichotikum egyidejű alkalmazása esetén indokolt volt-e azok kombinálása?
4.1.3. Terápiás lépcső váltása esetén fennálltak-e a váltás feltételei?
4.1.4. Depo injekciós készítmény alkalmazása esetén teljesültek-e az ehhez szükséges feltételek?
4.2. Természetesen - figyelemmel az aktuális ellenőrzés prioritásaira - az említett szempontokon kívül további szempontok vizsgálatára is kiterjedhet az ellenőrzés. A dokumentáció vizsgálata az ellenőrzés részét képezi. A finanszírozási feltételek betartása, a sarokpontok megvalósulása részben informatikai úton, részben helyszíni ellenőrzés során ellenőrizhető.

5. A finanszírozási eljárásrend alkalmazásának hatását mérő minőségi indikátorok

5.1. Azon betegek arányának alakulása, akiknél monoterápiában alkalmaznak antipszichotikumot.
5.2. A kiváltott antipszichotikus, antiparkinson és anxiolitikus gyógyszerek mennyiségének és a rájuk kifizetett TB-támogatás összegének alakulása.

6. A finanszírozás szempontjából lényeges finanszírozási kódok

6.1. Releváns BNO kódok

A	B
BNO	BNO megnevezése
F20	Szkizofrénia

6.2. Releváns OENO kódok

A	B
OENO	OENO megnevezése
12070	Standard EEG
12601	EKG végtag és mellkaselvezetéssel
19200	Pszichiátriai/klinikai pszichológiai exploráció
19201	Pszichiátriai/pszichológiai diagnosztikus interjú
19203	Pszichiátriai/pszichológiai heteroanamnézis
19204	Pszichodiagnosztikai elemző exploráció
19205	Pszichodiagnosztikai exploráció teszt előtt
19211	Neuropszichológiai diagnosztika
1930D	Pszichiátriai keresztmetszeti status
1930E	Pszichiátriai hosszmetszeti kép
1930F	Pszichodinamikai elemzés
19322	Rorschach projektív próba
19326	Személyiségvizsgálat, Szondi-féle kétprofilos
19327	Személyiségvizsgálat, Szondi-féle tízprofilos
1932M	MMPI-teszt
19352	BPRS pszichiátriai állapotbecslő skála
34410	Agykoponya natív CT vizsgálata
34914	Agykoponya natív MR vizsgálat
96007	Első pszichiátriai gondozói találkozás
96008	Pszichiátriai szakgondozói vizit
96009	Pszichiátriai szakápolói intervenció
96011	Pszichiátriai környezettanulmány
96032	Csoportos pszichiátriai foglalkozásterápia

6.3. Releváns HBCS kódok

A	B
HBCS	HBCS megnevezése
19M 826A	Pszichózisok 60 év alatt
19M 826B	Pszichózisok 60 év felett

6.4. Releváns ATC kódok

A	B
ATC	ATC megnevezés
N04	Antiparkinson szerek
N05A	Antipszichotikumok
N05AA02	levomepromazin
N05AB02	flufenazin
N05AD01	haloperidol
N05AE03	sertindol
N05AE04	ziprasidone
N05AF01	flupentixol
N05AF05	zuclopenthixol
N05AH02	clozapin
N05AH03	olanzapin
N05AH04	quetiapin
N05AL01	sulpirid
N05AL03	tiaprid
N05AL05	amisulprid
N05AX08	risperidon
N05AX12	aripiprazol
N05AX13	paliperidon
N05AX15	kariprazin
N05AX16	brexpiprazol
N05B	anxiolitikumok

7. Fogalmak, rövidítések

NICE: National Institute for Health and Clinical Excellence
NEAK: Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő
TB: Társadalom-biztosítás
HBCS: Homogén betegségcsoport
OENO: Orvosi Eljárások Nemzetközi Osztályozása
BNO: Betegségek Nemzetközi Osztályozása
ATC: Anatomical, therapeutic, chemical klasszifikáció
DOT: Day of therapy
NTK: Napi terápiás költség
DSM: Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders
ECT: Elektrokonvulzív terápia