Az ST elevációval nem járó myocardialis infarktus és az instabil angina diagnosztikájának és terápiájának finanszírozási eljárásrendje

1. Az eljárásrend tárgyát képező betegség, betegcsoport megnevezése

Az ST elevációval nem járó akut myocardiális infarktus (NSTEMI)

2. Kórkép leírása

2.1. Az akut szívizom infarctus (AMI) és az ischaemiás szívbetegség (ISZB) kezelése folyamatosan változik. A kezelések optimalizálása nemcsak a halálozást, hanem az életminőséget és munkaképességet is nagymértékben befolyásolja. Az utóbbi években a terápiás lehetőségek gyors ütemű bővülése a kiadások ugrásszerű gyors növekedését hozta, ami szükségessé teszi a terápiás területnek a betegek és a járulékfizetők érdekében történő finanszírozói szemlélettel történő elemzését, a különböző terápiás eljárások elérhetőségét az erőforrások végessége is limitálja. A költséghatékonyság egyre fontosabb szempont a terápiás stratégiák közötti választáskor.
2.2. Akut szívizom infarktus kifejezés mellett napjainkban az akut koronária szindróma (ACS) összefoglaló elnevezés terjedt el.

2.3. Az akut koronária szindróma EKG megjelenési forma alapján három főcsoportba sorolható:
2.3.1. ST-elevációval járó ACS,
2.3.2. ST-T rendellenességgel járó ACS, illetve
2.3.3. normál/bizonytalan EKG-val járó ACS.
2.4. EKG alapján az NSTEMI és IA kórképek között nem lehet egyértelmű különbséget tenni (2.7. ábra).
2.5. Biokémiai laborvizsgálatok elvégzését követően, nekroenzim (javasolhatóan Troponin) felszabadulás és kinetika alapján beszélhetünk a továbbiakban Troponin pozitivitással bíró ACS-ról (amennyiben ST-elevációval jár, akkor STEMI-ről; amennyiben ST-elevációval nem jár, akkor NSTEMI-ről), illetve normál Troponin szint mellett jelentkező Troponin negatív ACS-ról (instabil angina).
2.6. Az alábbi irányelvek a Troponin pozitivitással és az elektrokardiogramon (EKG) perzisztáló ST-elevációt nem mutató betegek (NSTEMI) ellátására vonatkoznak.

2.7. ACS felosztása (átalakított 2012. évi ESC ajánlás)

2.8. A folyamat patofiziológiai lényegét a szívizom megnövekedett oxigénigénye és a rendelkezésre álló kínálat közötti eltérés képezi. Az esetek többségében az ischaemia oka elsődlegesen a koszorúér-keringés elégtelensége (oxigénhiány), míg más esetekben az oxigénigény növekedése.
2.9. A következő felsorolt tényezők primer instabil állapotot okoznak: a koszorúér jelentős szűkülete és emellett előforduló dinamikus coronariaobstrukció (spazmus) vagy az artériafalban (atheroscleroticus plakkban) zajló gyulladásos folyamatok, valamint a megrepedt plakkokra tapadó thrombus.
2.10. Szekunder instabil állapotról akkor beszélünk, amikor az ischaemia hátterében valamilyen más kórfolyamat áll, mint láz, tachycardia, hyperthyreosis, anémia, valamint elégtelen koszorúér-áramlás hipotónia miatt.

3. NSTEMI és instabil angina finanszírozás rendje, finanszírozási algoritmus

3.1. A finanszírozási algoritmus részletezése:

3.1.1. Kezdeti vizsgálatok: Instabil állapotra utal a nyugalmi, tartós (> 20 perc) mellkasi fájdalom, az új keletű típusos mellkasi fájdalom („de novo” angina pectoris), és az egyre kisebb terhelésre jelentkező korábban stabil effort angina (crescendo angina), postinfarctusos angina. Panaszok coronaria eredetét erősíti: életkor, CV rizikófaktorok, kórtörténetben MI, PCI, ACBG. Az instabilitás jeleként kell értékelni, amennyiben a korábbi panaszok jellegében és erősségében, valamint a megszűnés módjában kedvezőtlen irányú változás következik be.

3.1.2. Fizikális vizsgálat: nincs jellegzetes fizikális lelet, ennek ellenére ebben a kórállapotban is gondosan elvégzendő a tünetorientált fizikális vizsgálat.

3.1.3. EKG: Az első észleléstől számított 10 percen belül. Leggyakrabban tranziens ST depresszió-, tranziens ST eleváció-, T hullám inverzió vagy pszeudonormalizáció. Fontos a panasz alatti és tünetmentes állapotban rögzített EKG-val, esetleg korábbi EKG-val való összehasonlítás. Amennyiben az EKG nem jellegzetes, sorozat EKG szükséges: 3 (6-9) és 24 óra múlva vagy azonnal, ha a mellkasi fájdalom ismét kialakul. A laterális infarktusok kimutatására V7-9 elvezetés, a jobb kamrai lokalizáció kimutatására a jobb oldali (V3R, V4R). Normál EKG nem zárja ki ischaemiás történés/progresszió lehetőségét!

3.1.4. Troponin meghatározás:
3.1.4.1. Központi laborban 60 percen belüli eredmény vagy „point of care” 0 és 6-9 órán belül.
3.1.4.2. High szenzitív (hs.) vagy ultra szenzitív troponin: 0 és 3 órán belül (releváns időben) negativ >95% predictív érték.
3.1.4.3. hs. Troponin T: 0 és 3 órán belül 100%-ban kizárja vagy megerősíti a NSTEMI diagnózisát (kivéve álpozitiv Troponin I okok).
3.1.4.4. Kardialis és nem kardialis eredetű NSTEMI-hez hasonló kórállapotok kizárása (differenciál diagnózis)

3.1.5. Kiegészítő diagnosztika lehetőségek:
3.1.5.1. Szükség esetén echocardiographia (falmozgászavar, balkamra diszfunkció, esetleges mechanikus szövődmények kimutatása).
3.1.5.2. MSCT („triple rule out”).

3.2. Amennyiben az előző vizsgálatok nem zárják ki egyértelműen az ACS lehetőségét (extrakardiális eredet), további kiegészítő vizsgálatok szükségesek.
3.3. Amennyiben az EKG tartós ST-elevációt ( > 20 perc) mutat, a STEMI eljárásrend a mérvadó.
3.4. Mellkasi panaszokkal összefüggő Troponin pozitivitás, EKG ST-T eltérések esetén a NSTEMI eljárásrend a mérvadó (kivéve ST-eleváció).
3.5. A prehospitális sürgősségi ellátást követően gyógyszeres terápia megkezdése szükséges:
3.5.1. Nitroglycerin sublinqualisan vagy i.v. formában (sildenafil, vardenafil v. tadalafil szedése esetén kontraindikált), oxigén, fájdalomcsillapítás major analgetikummal.
3.5.2. nitroglycerin adása jobb kamrát is érintő lokalizáció esetén nem javasolt
3.5.3. clopidogrel + aszpirin kombinált adása (majd 12 hónapon keresztül történő folytatása)
3.5.4. antithrombotikus terápia (UFH i.v. aPTT 50-70 msec, enoxaparin 1 mg/tskg naponta 2x)
3.5.5. akut coronarographia-ra kerülő betegek esetében egyszeri nagydózisú clopidogrel adása szükséges (600 mg), amelyet 75 mg fenntartó dózissal kell folytatni
3.5.6. már a korai kórházi szakban szükséges a korai sztatin kezelés elkezdése
3.5.7. béta-receptor blokkolókat a kezelés megkezdésekor kell alkalmazni, egy időben az aszpirinnel, ha kontraindikáció nincs
3.5.8. már az első 24 órában ajánlott ACEI-kezelés csökkent bal kamra funkció (EF < 40%) vagy szívelégtelenség esetén 3.5.9. ACEI intoleráns betegeknek ARB kezelés alkalmazása indokolt, amennyiben a szívelégtelenség vagy csökkent balkamra funkció (EF < 40%) áll fenn
3.5.10. verapamil megfontolható szekunder prevenciós célzattal béta-receptor blokkoló kezelés abszolút kontraindikációja esetén, amennyiben a betegnek nincsen szívelégtelensége
3.6. A beteg kardiális kockázatának felmérése:
3.6.1. a megkezdett antianginás gyógyszeres kezelés eredményességének megítélése
3.6.2. labor (biomarkerek: a szívizomelhalás érzékeny markerei, quantitativ troponin meghatározás, hsCRP, NT pro BNP)
3.6.3. vesefunkció (GFR pontos meghatározása)
3.6.4. sorozat v. folyamatos ST-T monitorozás; ST depressio mértéke, kiterjedsége (két összetartozó elv. vagy több), ≥ 0,2 mV ST depressio 6x-s mortalitás növekedés vérzés kockázatának felmérése és értékelése (CRUSADE score alkalmazása)
3.6.5. rövid-középtávú rizikóbecslés szükséges (a GRACE score alkalmazása javasolt)
3.6.6. amennyiben nem a GRACE score alkalmazására kerül sor, egyéb nemzetközileg elfogadott, az intézmény által alkalmazott rizikóbecslés feltüntetése szükséges

3.7. A kockázatértékelés meghatározó a további terápia eldöntése céljából. A kockázatértékelés a kórtörténet, a tünetek, az EKG, a biomarkerszint alapján állapítható meg. Az ESC által ajánlott GRACE pontrendszerrel becsülhető meg a betegek kórházi, valamint a kórházi elbocsátást követő 6 hónap során bekövetkező halálozási rizikója. Nagy nemzetközi ACS populáción alapul, olyan egyszerű klinikai/EKG/labor adatokat használ, mint a kor, a szívfrekvencia, a systolés vérnyomás, a szérum kreatinin, a Killip-osztály a felvételkor, az ST depresszió, az emelkedett necroenzimek, illetve a keringésleállás ténye.

3.7.1. A beteg közepes vagy magas kockázatú csoportba sorolandó, ha az összesített GRACE pontszáma (> 108) (ami a kórházi halálozási vagy MI rizikóra számolt közép szintű GRACE pontértéknek felel meg). Ilyen esetekben az invazív startégia a követendő. (Internetes hozzáférés: http://www.outcomes.org/grace)

3.8. Sürgős (< 2 óra) invazív stratégia indokolt
3.8.1. V 2-4-ig mély ST depressio (mellkasi fájdalom mellett)
3.8.2. terápia refrakter mellkasi fájdalom és szívelégtelenség egyidejű megjelenése
3.8.3. haemodinamikai instabilitás
3.8.4. malignus kamrai ritmuszavar megjelenése

3.9. Korai (< 24 óra) invazív stratégia indokolt
3.9.1. GRACE score > 140 + legalább egy az alábbi magas rizikótényezők közül
3.9.1.1. jellegzetes troponin I, troponin T emelkedés/csökkenés dinamikus ST/T eltérések (tünetes vagy silent)
3.9.1.2. diabetes mellitus
3.9.1.3. csökkent balkamra-funkció (EF < 40%)
3.9.1.4. renális dysfunctio (GFR < 60)
3.9.1.5. korai postinfarktusos angina
3.9.1.6. anamnesisben korábban szívinfarktus vagy bypass műtét vagy 6 hónapon belüli PCI
3.9.2. < 72 órán belül invaziv stratégia indokolt:
3.9.2.1. legalább egy a magas rizikók közül
3.9.2.2. visszatérő mellkasi fájdalom
3.10. Későbbre halasztható (elektív) invazív stratégia indokolt, ha:
3.10.1. nincs visszatérő mellkasi fájdalom
3.10.2. nincs jele a szívelégtelenségnek
3.10.3. nincs újabb EKG eltérés (a beérkezéstől számítva 6-12 óra után sem)
3.10.4. nincs troponin szint emelkedés (a beérkezéstől számítva 6-12 óra után sem)

3.11. PCI-t követően ASA+clopidogrel terápia legalább 1 évig.

3.11.1. Emelt, indikációhoz kötött társadalombiztosítási támogatással adható készítmények a vonatkozó indikációs pontok szerint:
3.11.2. ST-eleváció nélküli akut coronaria szindrómában (instabil angina vagy NSTEMI/non-Q myocardialis infarctus) egy évig ASA-val kombinálva: clopidogrel hatóanyagú készítmények
3.11.3. Akut koronária szindróma (instabil angina, NSTEMI, STEMI) perkután endovasculáris intervencióját követően egy évig ASA-val kombinálva: clopidogrel hatóanyagú készítmények
3.11.4. Akut koronária szindróma (instabil angina, NSTEMI, STEMI), perkután endovasculáris intervencióját követően, amennyiben a clopidogrel terápia nem preferált: ticlopidine hatóanyagú készítmények
3.11.5. Az acut coronaria syndromás (NSTEMI-n) átesett betegek, akiknél percutan coronaria intervenció és stent beültetés történt, emellett kórelőzményükben stroke vagy transiens ischaemiás attack (TIA) nem szerepel és clopidogrel allergia vagy laboratóriumilag igazolt non-reszponzió vagy igazolt diabetes mellitus áll fenn vagy stent trombózist szenvedtek el, egy éven keresztül: prasugrel hatóanyag.
3.11.6. Az acut coronaria syndromás (NSTEMI-n átesett, instabil anginás) betegek, akiknél percutan coronaria intervenció és stent beültetés történt, és clopidogrel allergia vagy laboratóriumilag igazolt non-reszponzió vagy igazolt diabetes mellitus áll fenn vagy stent trombózist szenvedtek el, egy éven keresztül: ticagrelor hatóanyag
3.11.7. Az acut coronaria syndromás (NSTEMI-n átesett, instabil anginás) betegek közül mindazoknál, akik krónikus veseelégtelenségben szenvednek (kreatinin clearance < 60ml/perc): ticagrelor hatóanyag

3.12. Kórházi halálozási vagy MI rizikóra számolt alacsony GRACE pontszám (< 109) esetén (alacsony kockázatú beteg) további vizsgálatok elvégzése indokolt a kezelés irányának meghatározása céljából.
3.13. GRACE pontszám alapján alacsony kockázatú beteg esetében ismételt troponin meghatározása szükséges. Amennyiben az eredmény pozitív, coronarographia (és revaszkularizáció) elvégzése mérlegelendő.
3.14. GRACE pontszám alapján alacsony kockázatú beteg esetén ismételt troponin meghatározása szükséges. Amennyiben az eredmény negatív (2X), terheléses vizsgálatok elvégzése szükséges a beteg újbóli kockázatértékelése céljából.
3.15. A beteg nagy kockázatúnak minősíthető, amennyiben a terheléses vizsgálatokon 5 MET alatti teljesítménynél ischaemia provokálható. Ez esetben coronarographia (és revaszkularizáció) elvégzése mérlegelendő.
3.16. A beteg közepes kockázatúnak minősíthető, amennyiben a terheléses vizsgálatokon 5-10 MET közötti teljesítménynél ischaemia provokálható. Közepes kockázat mellett további vizsgálatok elvégzése szükséges. 3.17. Terheléses vizsgálat alapján közepes kockázat fennállása esetén további vizsgálatok elvégzése szükséges. Ultrahang vizsgálat a balkamra-funkció megítélése céljából (EF%), valamint Holter-vizsgálat malignus aritmia kimutatására.
3.18. Szívultrahang vizsgálattal igazolt csökkent balkamra-funkció (EF < 40%) esetén vagy ha a Holter vizsgálat során malignus aritmia detektálható, akkor coronarographia (PCI) elvégzése mérlegelendő.
3.19. Szívultrahang vizsgálattal igazolt, jelentősen nem csökkent balkamra-funkció (EF > 40%) esetén és ha a Holter vizsgálat során nincs malignus aritmia, akkor konzervatív terápia választható.
3.20. A beteg alacsony kockázatúnak minősíthető, amennyiben a terheléses vizsgálatokon csak 10 MET feletti teljesítmény mellett provokálható ischaemia.
3.21. Alacsony kockázat mellett konzervatív terápia választható (gyógyszeres terápia).
3.22. Perkután coronaria-intervenció (PCI) A perkután coronaria beavatkozások biztonsága és sikere ACS-ban lényegesen javult azóta, hogy kiterjedten alkalmazzák a stent kezelést és a hatékony thrombocyta-aggregáció gátlást.

4. NSTEMI kapcsán javasolt gyógyszeres terápiás javaslat:

4.1. A thrombotikus kockázat csökkentésére az aszpirin kezelést élethosszig kell folytatni.
4.2. Clopidogrel + aszpirin kombinált adása indokolt NSTEMI-t követően legfeljebb 12 hónapig.
4.3. Azoknak a betegeknek, akiknek anamnéziséban GI vérzés vagy fekély szerepel, PPI adása indokolt (kivéve omperazol).
4.4. Azon betegeknél, ahol az oralis antikoaguláció tiszta indikációja áll fenn (pitvafibrillatio CHA2DS2VASc-érték ≥2 vagy mechanikus műbillentyű hordozók), oralis antikoagulánst kell adni az antiaggregációs kezelés mellé. A stent implantációt követően a kötelező antikoaguláns indikáció miatt hármas kombinációjú (antikoaguláns+kettős antiaggregációs) antitrombotikus kezelésben részesülő betegeknél a kettős antiaggregációs kezelést a megengedett minimumra kell csökkenteni a vérzéses rizikó mérséklése érdekében. Amennyiben gyógyszerbevonatú stent (DES) kerül beültetésre, a kettős thrombocytaaggregáció-gátló + OAT kezelés minimális időtartama 6 hónap, egyes új generációs DES-ek esetében 3 hónap. Amennyiben nem gyógyszerbevonatú stent (BMS) kerül beültetésre, a kettős thrombocytaaggregáció-gátló + OAT kezelés minimális időtartama 1 hónap.
4.5. Már a korai kórházi szakban szükséges a magas dózisú sztatin kezelés elkezdése, ha nincsen kontraindikáció. 4.5.1. Emelt, indikációhoz kötött társadalombiztosítási támogatással adható készítmények a vonatkozó indikációs pont szerint:
Kardiovaszkuláris betegségben (ACS, STEMI, nonSTEMI) igen nagy kardiovaszkuláris rizikó és hyperlipidaemia esetén, ha legalább 20 mg rosuvastatinnal vagy legalább 40 mg atorvastatinnal folytatott három hónapos kezelést követően laborkontroll alapján nem sikerült a kívánt célérték elérése (LDL 1,8 mmol/l, össz. Chol. 3,5 mmol/l), vagy amennyiben bizonyíthatóan sztatin intolerancia (CK emelkedés, egyértelműen sztatin terápiára visszavezethető szignifikáns májfunkció eltérés) áll fenn. Az ezetimibe hatóanyagú készítmény alkalmazása javasolt akkor is, ha bizonyított mellékhatás miatt csak kisebb adag sztatin szedése lehetséges, amely mellett nem sikerült a célérték elérése: ezetimibe és ezetimibe hatóanyagú készítmények.

4.6. Béta-receptor blokkolókat a kezelés megkezdésekor kell alkalmazni, ha nincsen kontraindikáció.
4.7. Már az első 24 órában ajánlott ACEI-kezelés csökkent bal kamra funkció (EF <40%), bizonyított szívelégtelenség, diabétesz és anterior infarktus esetén.
4.8. Eplerenon (NYHA III-IV és ha a EF <40%), ha nincs veseelégtelenség.
4.9. ACEI intoleráns betegeknek ARB kezelés alkalmazása indokolt, amennyiben szívelégtelenség vagy csökkent balkamra funkció (EF < 40%) áll fenn.
4.10. A fizikai aktivitás fokozatos megkezdése szükséges ACS-t követően. A beteg funkcionális kapacitásának felmérése a kórházi elbocsátást követő 4-7 héten belül indokolt (terheléses EKG-val, vagy egyéb non-invazív teszttel az ischemia kimutatására). A szív- és érrendszeri állapot és a funkcionális fizikai kapacitás felmérése alapján a beteget tájékoztatni kell a fizikai aktivitás újrakezdésének időpontjáról, annak szintjéről, beleértve a fizikai tréninget, a munkát és a szexuális aktivitást is.
4.11. Rehabilitáció, élethosszig tartó szekunder prevenció, hosszú távú rizikóbecslés szükséges. A rizikófaktorok eliminálása (dohányzás, étrend, életmód), illetve adekvát kezelése (diabétesz, hipertónia) elengedhetetlen.

5. Az ellenőrzés alapját képező finanszírozás szempontból lényeges sarokpontok

5.1. Adminisztratív ellenőrzési pontok (folyamatba épített ellenőrzés)

5.1.1. Kompetencia szint: kijelölt intézmény, szakorvosi kompetencia ellenőrzése
5.1.2. Betegadatok (online TAJ ellenőrzés)
5.1.3. Jogszabályba foglalt adatszolgáltatási kötelezettség a Nemzeti Infarktus Regiszterben

5.2. Szakmai ellenőrzési pontok

5.2.1. A diagnózis kritériumainak rögzítése (BNO: M08.0)
5.2.1.1. anamnézis, rizikófaktorok
5.2.1.2. mellkasi panaszok jellege
5.2.1.3. EKG ST-T eltérések
5.2.1.4. troponin pozitivitás, amennyiben nincs sürgős szállítás
5.2.1.5. regionális falmozgás zavar detektálása, amennyiben nincs sürgős szállítás
5.2.2. A kórkép korai kezelésének megkezdése és dokumentálásának ellenőrzése
5.2.2.1. ASA+clopidogrel
5.2.2.2. ASA+ticagrelor
5.2.2.3. ASA+prasugrel
5.2.2.4. sztatin kezelés
5.2.2.5. béta-blokkoló
5.2.2.6. ACE-gátló vagy ACE-gátló intolerancia esetén ARB (csökkent balkamra funkció esetén)

5.2.3. A kezelés stratégiájához elengedhetetlen kockázat-besorolás ellenőrzése
5.2.3.1. GRACE-score alkalmazása
5.2.3.2. GRACE-score hiányában egyéb validált kockázat-besorolás alkalmazása
5.2.3.3. invazív stratégia megválasztásának kritériumai
5.2.3.4. CRUSADE-score alkalmazása

6. A finanszírozási eljárásrend alkalmazásának hatását mérő minőségi indikátorok

6.1. A területre fordított közkiadások alakulása.
6.2. A helyes, finanszírozott algoritmus szerint kezelt betegek aránya.

7. A finanszírozási szempontból lényeges finanszírozási kódok

7.1. A releváns BNO kódok

	A	B
1	BNO	BNO megnevezés
2	I2000	Instabil angina pectoris
3	I2100	Heveny elülső fali transmuralis szívizomelhalás
4	I2110	Heveny alsó fali transmuralis szívizomelhalás
5	I2120	Egyéb lokalizációjú heveny transmuralis szívizomelhalás
6	I2140	Heveny subendocardialis szívizomelhalás
7	I2190	Heveny szívizomelhalás, k.m.n.
8	I2191	Heveny szívizomelhalás, k.m.n. Q hullám nélkül
9	I2200	Ismétlődő elülső fali szívizomelhalás
10	I2210	Ismétlődő inferior szívizomelhalás
11	I2280	Ismétlődő szívizomelhalás egyéb lokalizációban
12	I2290	Ismétlődő szívizomelhalás nem meghatározott helyen
13	I2490	Heveny ischaemiás szívbetegség, k.m.n.

7.2. A releváns OENO kódok

	A	B
1	OENO	OENO megnevezés
2	11041	Vizsgálat
3	12601	EKG végtag és mellkaselvezetéssel
4	3612D	Echocardiographia color Doppler
5	3612A	Echocardiographia (M-mód, 2D)
6	21082	Kardiális troponin I meghatározása
7	21083	Kardiális troponin T meghatározása
8	2489B	CK-MB koncentráció meghatározása immunmódszerrel

7.3. A releváns HBCS kódok

	A	B
1	HBCS	HBCS megnevezés
2	2081	AMI PCI-vel (egy vagy több stenttel)
3	2082	AMI PCI-vel, stent nélkül
4	2221	Instabil angina, Q hullám nélküli infarctus speciális intravénás thrombocyta aggregáció gátló kezeléssel
5	2070	AMI speciális kezelés nélkül
6	177A	Coronaria bypass, katéterezéssel

7.4. A releváns ATC kódok

	A	B
1	ATC	ATC megnevezés
2	B01AC06	acetilszalicilsav
3	B01AC04	clopidogrel
4	B01AC22	prasugrel
5	B01AC24	ticagrelor
6	B01AC16	eptifibatid
7	B01AC17	tirofiban
8	B01AB05	enoxaparin
9	B01AB06	nadroparin
10	C10AA01	simvastatin
11	C10AA05	atorvastatin
12	C10AA07	rosuvastatin
13	C10AX09	ezetimibe
14	C10BA05	atorvasztatin és ezetimibe
15	C09A	ACE-inhibitorok önmagukban
16	C09B	ACE-inhibitorok kombinációban
17	C09CA	angiotensin II antagonisták önmagukban
18	C09D	angiotensin II antagonisták kombinációi
19	C07AB02	metoprolol
20	C07AB03	atenolol
21	C07AB07	bisoprolol
22	C07AB12	nebivolol
23	C07AG02	carvedilol
24	C07BB07	bisoprolol+thiazidok
25	C07FB02	metoprolol+egyéb vérnyomáscsökkentők

8. Rövidítések

ACEI: angiotenzin-konvertáló enzim gátlók
ACBG: aorto-coronaria bypass graft
ACS: akut coronaria szindróma
ARB: angiotenzin receptor gátlók
CX: coronaria circumflexa (körbefutó coronaria ág)
CV: cardiovascularis
DES: Gyógyszerkibocsátó stent (drug-eluting stent)
ESC: European Society of Cardiology
IA: Instabil angina
ISZB (CAD): ischaemiás szívbetegség (coronary artery disease) Killip kategóriák: a szívelégtelenség osztályozására használt kategória LAD: left anterior descending (bal elülső leszálló coronaria ág) MET: metabolikus ekvivalens MI: myocardialis infarktus MSCT: multi-slice CT OAT: oralis antikoaguláns terápia PCI: percutan coronaria intervenció