| A | B |
|---|---|
| BNO | BNO megnevezés |
| G4500 | Vertebrobasilaris syndroma |
| G4510 | Arteria carotis syndroma (féltekei) |
| G4520 | Többszörös és kétoldali praecerebralis arteria syndromák |
| G4530 | Amaurosis fugax |
| G4580 | Egyéb, átmeneti agyi ischaemiás attakok és rokon syndromák |
| G4590 | Átmeneti agyi ischaemiás attak (TIA) k.m.n. |
| I6300 | Agyi infarctus a praecerebralis ütőerek rögösödése miatt |
| I6310 | Agyi infarctus a praecerebralis ütőerek emboliája miatt |
| I6320 | Agyi infarctus a praecerebralis art. k.m.n. elzáródása-szűkülete miatt |
| I6330 | Agyi infarctus a cerebralis ütőerek rögösödése miatt |
| I6340 | Agyi infarctus a cerebralis ütőerek emboliája miatt |
| I6350 | Agyi infarctus a cerebralis art. k.m.n. elzáródása-szűkülete miatt |
| I6360 | Agyi infarctus az agyi visszerek nem suppurativ rögösödése miatt |
| I6380 | Agyi infarctus, egyéb |
| I6390 | Agyi infarctus, k.m.n. |
| E7800 | Tiszta hypercholesterinaemia |
| E7820 | Kevert hyperlipidaemia |
| E7840 | Egyéb hyperlipidaemia |
| E7850 | Hyperlipidaemia, k.m.n. |
| I48H0 | Pitvari fibrillatio és flutter |
A stroke elsődleges megelőzésének finanszírozási eljárásrendje
1. Az eljárásrend tárgyát képező betegség, betegcsoport megnevezése
Stroke/TIA primer prevenció (BNO: G45, I63)
2. A primer prevenció fontossága
2.1. A primer prevenciót más néven elsődleges megelőzésnek is nevezzük. Célja a betegség kifejlődésének megakadályozása. Történhet orvosi beavatkozással, de az egészségtudatos életmód kialakításának ösztönzése, az egészségre ártalmas hatások kiküszöbölése ugyanolyan fontos szerephez jut. Az agyérbetegségek (stroke) primer prevenciójakor az ischaemiás szívbetegségek, valamint a perifériás obliteratív betegségek megelőzéséről is beszélünk, hiszen a három kórforma patofiziológiai gyökere közös: az arteriosclerosis. A primer stroke-prevenció a primer vaszkuláris prevenció része.
2.2. Az elsődleges prevenció célja a tünetmentes lakosság körében a vaszkuláris, ezen belül a cerebrovaszkuláris kórállapotok megelőzése a kockázati tényezők felismerésével és kezelésével. Az elsődleges megelőzés stratégiája a teljes lakosságot elérő prevenciós stratégia, másodsorban a stroke kockázati tényezői által veszélyeztetett vagy fokozottan veszélyeztetett személyek felkutatása. Az egészséges életmód, a dohányzásmentesség, a normál tartományban lévő testtömeg index, minimális alkoholfogyasztás, a rendszeres testmozgás és az egészséges étkezés az ischaemias stroke kockázatcsökkenését eredményezi.
2.3. A primer stroke prevenció kiemelt területei:
2.3.1. Magas vérnyomás terápia
2.3.2. Cukorbetegség
2.3.3. Lipid csökkentő terápia
2.3.4. Thrombocytaaggregáció-gátló kezelés
2.3.5. Pitvarfibrilláció
2.3.6. Dohányzás elleni küzdelem
2.3.7. Alkohol fogyasztás mérséklése
2.3.8. Testtömeg kontroll
2.3.9. Fizikai aktivitás
2.3.10. Táplálkozás
2.3.11. Genetikai háttér
2.3.12. Ösztrogénpótló terápia postmenopauzában
2.4. Magas vérnyomás terápia
2.4.1. A magas vérnyomás csökkentése életmód-változtatással és egyénre szabott gyógyszeres terápiával ajánlott a 120/80 Hgmm-es célvérnyomás eléréséig. Amennyiben a vérnyomás értéke ezen életmódbeli változtatásokkal nem moderálható, akkor szükséges a gyógyszeres kezelés, amely a Magyar Hipertónia Társaság szakmai ajánlásai szerint történik. A vérnyomást rendszeresen ellenőrizni kell. Antihipertenzív gyógyszeres kezelés alkalmazása szükséges azon prehipertenzív (120-130/80-90 Hgmm) betegekben, akiknek kongesztív szívelégtelensége, myocardialis infarktusa, diabetes mellitusa vagy krónikus veseelégtelensége is van. A cerebrovaszkuláris kórképek szempontjából az izolált szisztolés hipertónia kezelése (szisztolés vérnyomás>140 Hgmm és diasztolés vérnyomás <90 Hgmm) kedvező hatású.
2.4.2. A vérnyomás nem gyógyszeres kezelésétől várható eredmények
| A | B | C |
|---|---|---|
| A kezelés elemei | Ajánlás | BNO megnevezés |
| Testsúlycsökkentés | Optimális BMI < 25 kg/m 2 elérése vagy fenntartása | -5 és -20 Hgmm között/10 kg fogyás |
| Sófogyasztás csökkentése | Sófogyasztás (NaCl) csökkentése | -2 és -8 Hgmm között |
| Mediterrán* étrend alapelveinek betartása | Zöldség, gyümölcs, zsírszegény tejtermékek fogyasztása, telített zsírok fogyasztásának csökkentése, K-, Ca-dús étrend | -8 és -14 Hgmm között |
| Rendszeres fizikai aktivitás | Rendszeres fizikai aktivitás (30-60 perc/nap) lehetőleg mindennap, az életkornak megfelelő szubmaximális** frekvencián | -4 és -9 Hgmm között |
| Alkoholfogyasztás moderálása | Nem több mint 2 ital/nap/férfi (25 gramm alkohol) vagy 1 ital/nap/nő (12,5 gramm alkohol) | -2 és -10 Hgmm között |
| *DASH diéta: gyümölcsökben, zöldségekben, alacsony zsírtartalmú tejtermékekben gazdag étrend | ||
| **Szubmaximális frekvencia = 220-életkor (év) x 0,7 |
2.4.3. A vérnyomás kezelésének alapelvei:
2.4.4. Ajánlott célvérnyomás értékek hipertóniás betegnél:
| A | B |
|---|---|
| Betegcsoport | Célvérnyomás érték (Hgmm) |
| Hipertóniás populáció (ajánlás: A) | < 140/90 |
| Időskor, izolált szisztolés hipertónia | < 140/90 |
| Diabetes, metabolikus szindrómás hipertóniás populáció | < 130/80 |
| Stroke utáni állapot, igazolt koszorúér-betegség, krónikus vesebetegség | < 130/80 |
| Nephropathia (hipertenzív, diabeteszes)* | < 130/80 |
| *1 gramm feletti proteinuria esetén még kisebb lehet a célérték: <125/75 Hgmm |
2.4.5. A szív és érrendszeri események veszélyével járó kockázati tényezők
| A | B | C |
|---|---|---|
| Biológiailag meghatározott | Életmóddal összefüggő | Általános |
| - Magas vérnyomás - Dyslipidaemia = Kóros LDL-CH szint = Határérték alatti HDL-Ch-szint = Kóros trigliceridszint Magas vércukorszint − Túlsúly/elhízás − Metabolikus szindróma |
− Dohányzás − Étrend = Helytelen zsír- és zsírsavbevitel = Alacsony zöldség-gyümölcsfogyasztás − Túlzott alkoholfogyasztás − Mozgásszegény életmód |
Nem befolyásolható − Életkor − Nem − Örökölt tényezők − Etnikum Befolyásolható − Iskolázottság − Jövedelem − Életkörülmények − Munkakörülmények − Pszichoszociális stressz |
| *1 gramm feletti proteinuria esetén még kisebb lehet a célérték: <125/75 Hgmm |
2.5. Cukorbetegség
Nincs evidencia arra, hogy a vércukorellenőrzés javítása csökkentené a stroke előfordulását. Diabetes mellitus esetén a célvérnyomásérték 130/80 Hgmm vagy az alatti érték.
2.6. Lipidcsökkentő terápia
A lipidcsökkentő sztatin kezelés a stroke prevencióban az egyik legjelentősebb előrelépés az aszpirin és a vérnyomáscsökkentő terápia alkalmazása óta. Kiemelten kell figyelni a veszélyeztetett betegcsoportokat: még nem érbeteg cukorbetegek; tünetmentes nagy kockázatú egyének; koszorúérbetegek. A szérum koleszterinszintjét rendszeresen ellenőrizni kell. A célértékek elérése döntő fontosságú a hatékony prevenció érdekében. A lipid célértékeket az alábbi táblázat tartalmazza:
2.6.1. Kockázatbesorolás az VI. Magyar Kardiovascularis Konszenzus Konferencia ajánlása szerinti kockázati típusok és ennek megfelelő lipid célértékek:
| KOCKÁZATBESOROLÁS |
|---|
| Igen nagy kockázat |
| − Akut súlyos állapotok: akut koronária szindróma, stroke, kritikus végtag ischaemia − * Klinikailag igazolt vagy invazív/nem invazív módszerrel dokumentált atheroszklerotikus koronária, cerebralis és perifériás érbetegség − Súlyos krónikus vesebetegség (GFR − Diabetes mellitus (1-es és 2-es típus) és ≥ 1 nagy rizikófaktor (RF), illetve szervkárosodás − familiaris hypercholesterinaemia − SCORE ≥ 10%/10 év |
| * Korábbi myocardialis infarktus, ischaemias stroke, TIA, aorta aneurizma, koronaria (PCI), CABG/carotis/perifériásrevaszkularizációs beavatkozás; koronaria angiográfia, UH, MR, CT, stressz-echokardiográfia, v. SPECT, carotis IMT, coronaria calcium score. RF: Nagy kockázati tényezők: életkor, dohányzás, hipertónia, magas koleszterin szint. |
| Nagy kockázat |
| − Kardiovaszkuláris tünetek nélküli szubklinikus ateroszklerózis − Nem invazív módszerrel kimutatott ateroszklerózis v. plakk (UH, MR, CT) − Boka-kar index ≤ 0,9 − Diabetes mellitus (1-es és 2-es típus) és 0-1 nagy rizikófaktor (RF) − Krónikus vesebetegség (eGFR 30-60 ml/min/1,73 m2, illetve proteinuria) − Familiaritás (korai CV-esemény, férfi − Egyes súlyos rizikófaktorok: (önállóan) − RR>180/110 Hgmm − Atherogén dyslipidaemia, egyéb familiaris atherogen dyslipidaemiák − Testtömegindex (BMI)> 40 kg/m2 − metabolikus szindróma − SCORE 5-10%/10 év között |
| Közepes kockázat |
| − ≥ 2 nagy rizikófaktor (RF) − SCORE 1-5%/10 év között |
| Kis kockázat |
| − 0-1 nagy rizikófaktor (RF) − SCORE ≤ 1,0%/10 év |
| Igen nagy kockázat * (lásd kockázatbesorolás) | Nagy kockázat* (lásd kockázatbesorolás) |
|---|---|
| Koleszterin (Ch) LDL-Ch ** Non-HDL-Ch Triglycerid HDL-Ch > 1,0 mmol/l (férfi) > 1,3 mmol/l (nő) * Akut koronária szindróma, ischaemiás stroke és kritikus végtag ischaemia esetén a Ch értéktől függetlenül maximálisan tolerált adagú, nagy hatékonyságú statin (rosuvastatin, atorvastatin) kezelés javasolt. |
Kolesztein Ch LDL-Ch ** Non-HDL-Ch Triglicerid HDL-Ch > 1,0 mmol/l (férfi) > 1,3 mmol/l nő) |
A cél az LDL koleszterin csökkentése, amelyben a statinok preferálandók. Ha az LDL célérték statin monoterápiával nem érhető el, kombinációs antilipidaemiás kezelés javasolt ezetimib hozzáadásával. Hypertriglyceridaemia vagy atherogén dyslipidaemia társulása esetén a statinok kombinációja fibrát, esetleg omega -3 zsírsav alkalmazásával megfontolható.
** Non-HDL-Ch másodlagos cél lehet, célértékei 0,8 mmol/l-rel nagyobbak, mint az adott kategóriára előirányzott LDL-Ch célérték.
2.6.2. Metabolikus szindróma
A metabolikus szindróma elnevezés több faktor gyakori együttes előfordulására utal. Ezek a centrális elhízás, a hipertónia, az alacsony HDL-koleszterin, az emelkedett triglicerid, az emelkedett vércukor.
A klinikai gyakorlatban az IDF (International Diabetes Federation) által megalkotott új definíció használható a metabolikus szindrómában szenvedő betegek felismerésére.
A diagnózis felállítható, ha a testsúlyfelesleg igazolható:
1. derékbőség ≥ 94 cm férfiaknál, ≥ 80 nőknél;
és az alábbiakból 2 vagy több egyszerre van jelen:
2. szérumtrigliceridszint ≥ 1,7 mmol/l vagy emiatt specifikus kezelés;
3. HDL-koleszterin férfiaknál ≤ 1 mmol/l, illetve nőknél ≤ 1,3 mmol/l vagy emiatt specifikus kezelés;
4. vérnyomás ≥130/85 Hgmm vagy antihipertenzív kezelés;
5. vércukor ≥ 5,6 mmol/l vagy 2-es típusú diabetesz.
2.7. Thrombocytaaggreggáció-gátló kezelés
Első választandó szer az aszpirin. Az aszpirin ma elfogadott prevenciós dózisa: 75-150 mg/nap. Thrombocytaaggregáció-gátló kezelés indokolt lehet pl.: − diabetes mellitusban;
− ha beállított vérnyomás mellett a SCORE rizikó magas (>10%).
2.8. Pitvarfibrilláció (PF)
A pitvarfibrilláció a stroke erős, független rizikófaktora. A CHADS2-skála alkalmazásával a pitvarfibrilláló betegek stroke-veszélye mérhetővé válik, és segítségével megtervezhető az antikoaguláns kezelés.
2.8.1. A CHADS2-skála a pitvarfibrilláló betegek stroke-veszélyének mérésére:
CHF: pangásos szívelégtelenség, HT: magas vérnyomás, életkor>75 felett. DM: diabetes mellitus 1 pontot, lezajlott stroke 2 pontot jelent. A nyíl azt jelzi, hogy ha a pontszám ≥2, a beteg antikoagulálandó. A % az éves stroke-veszélyt jelenti.
A CHADS2 szerint 0 vagy 1 pontot elérő betegeknél, vagy azoknál, akiknél a stroke kockázatának részletesebb értékelésére van szükség, átfogóbb, kockázati tényezőkön alapuló megközelítés alkalmazása ajánlott, amely kiterjed a thromboembólia további kockázati tényezőire is.
2.8.2. A stroke CHADS-VASC pontszám szerint megadott gyakorisága:
| Major kockázati tényezők | „Klinikailag fontos, nem major” kockázati tényezők |
|---|---|
| Korábbi stroke, TIA, illetve szisztémás embólia 75 év vagy magasabb életkor | Szívelégtelenség, illetve mérsékelt vagy súlyos bal kamrai szisztolés diszfunkció (pl. BKEF ≤40%) Hipertónia - diabetes mellitus Női nem - 65-74 év közötti életkor Érbetegség |
| Kockázati tényező | „Pontszám |
|---|---|
| Kongesztív szívelégtelenség/balkamra-diszfunkció | 1 |
| Hipertónia | 1 |
| 75 év feletti életkor | 2 |
| Diabetes mellitus | 1 |
| Stroke/TIA/tromboembólia | 2 |
| Érbetegség | 1 |
| 65-74 év közötti életkor | 1 |
| Női nem | 1 |
| Maximális pontszám | 9 |
| CHA2DS2-VASC pontszám | Betegek (n=7329) | A stroke kiigazított gyakorisága (%/év) |
|---|---|---|
| 0 | 1 | 0% |
| 1 | 422 | 1,3% |
| 2 | 1230 | 2,2% |
| 3 | 1730 | 3,2% |
| 4 | 1718 | 4,0% |
| 5 | 1159 | 6,7% |
| 6 | 679 | 9,8% |
| 7 | 294 | 9,6% |
| 8 | 82 | 6,7% |
| 9 | 14 | 15,2% |
2.8.3. A pitvarfibrilláló betegeknél stroke-prevenció céljából alkalmazott orális antikoaguláció klinikai folyamatábrája:
2.8.4. Emelt, indikációhoz kötött társadalombiztosítási támogatással adható új típusú oralis antikoaguláns készítmények
Stroke és szisztémás embolizáció megelőzésére nem billentyű eredetű pitvarfibrillációban szenvedő felnőtt betegeknél,
- K-vitamin antagonista (acenocumarol, warfarin vagy mindkettő) alkalmazásának ellenjavallata esetén vagy
- K-vitamin antagonista kezelés ellenére elszenvedett stroke vagy szisztémás embolizáció esetén, vagy
ha 6 hónapot meghaladó K-vitamin antagonista kezelés során a mért INR értékek kevesebb mint 60%-a esik terápiás tartományba (INR 2 és 3 közé), a következő kockázati tényezők közül legalább kettő fennállása esetén:
- bal kamrai ejekciós frakció <40%,
- tünetekkel járó szívelégtelenség New York Heart Association (NYHA) II. stádium,
- életkor >= 75 év,
- életkor >= 65 év, a következők valamelyikével: diabetes mellitus, koszorúér-betegség vagy hypertonia
Vonatkozó hatóanyagok: dabigatran etexilate, rivaroxaban, apixaban, edoxaban (Eü70 26.).
2.8.5. Az a. carotisok állapotának megítélése
Több rizikófaktorral jelentkező betegek esetén mindenképpen indokolt a carotisok állapotát fizikális vizsgálat keretében is ellenőrizni és a carotisokra ráhallgatni még akkor is, ha a beteg tüneteket nem említ. Stenosisra a carotis feletti hallható systoles zörej utalhat. Tünetmentes betegeknél a carotis felett hallható zörej indokolja a betegek szakorvoshoz (neurológus, érsebész) irányítását alaposabb kivizsgálás céljából. A kivizsgálás során non-invazív vizsgálómódszerekkel szükséges megerősíteni az invazív beavatkozások szakmai indokoltságát:
2.8.5.1 a plaque szerkezetének a vizsgálata (UH),
2.8.5.2 a néma infarktusok kizárása (CT, MRI),
2.8.5.3 az intracranialis erek további (esetleg multiplex) stenosisának diagnosztizálása (CTA vagy MRA indokolt esetben DSA).
2.8.6. Invazív beavatkozások:
2.8.6.1 CEA (carotis endarterectomia)
Tünetmentes betegeknél, amennyiben a carotis szűkület súlyossága >70% és a stroke rizikó magas (UH-val igazolt instabil plaque), elsősorban CEA végzése javasolt, ha a várható élettartam legalább 3-5 év, a myocardialis infarctus és a halálozás kockázata alacsony. A műtét olyan intézményben vállalható, ahol a perioperatív stroke/halálozási ráta 3%-nál kisebb.
2.8.6.2 CAS (a. carotis stent)
Tünetmentes betegeknél - amennyiben a carotis szűkület súlyossága >70%, a plaque instabil - CAS választható a CEA kiváltására elsősorban a magas cardiovascularis rizikójú, illetve a műtét szempontjából kockázatos betegnél (pl.: korábbi műtét, thracheostoma, irradiatio, szöveti fibrosis stb.). Mindkét beavatkozás után indokolt az azonos oldali, illetve ellenoldali carotisok ultrahang vizsgálattal való követése a rekonstrukció után 1 és 6 hónap múlva, majd 1, illetve 2 év múlva.
2.9. Dohányzás elleni küzdelem
A dohányzás mindkét nemnél az ischaemiás stroke kialakulásának független rizikófaktora. A dohányzás fokozza az artériák merevségét, emeli a fibrinogénszintet, fokozza a thrombocyták aggregációját, csökkenti a HDL-koleszterin-szintet és növeli a hematokrit értéket. Kimutatták, hogy a dohányzás duplájára emeli az ischaemiás stroke kialakulásának a rizikóját. Azok, akik a dohányzásról leszoknak, 50%-kal csökkentik ezt a kockázatot. A passzív dohányzás is emelheti a stroke kockázatát. Ajánlott a dohányzásról való teljes leszokás.
2.10. Alkoholfogyasztás
A túlzott alkoholfogyasztás (>60 g/nap) növeli mind az ischaemia-s, mind a vérzéses stroke kialakulásának kockázatát. Ajánlott a túlzott alkoholfogyasztásról való leszokás. Kimutatták, hogy az alkohol fogyasztás mérséklésével 2-10 Hgmm közötti szisztolés vérnyomás csökkenést lehet elérni (ld. 2.4.2 . táblázat)
2.11. Testtömeg kontroll (ld. 2.4.2.)
A magas testtömegindex (BMI≥25) fokozott stroke-kockázattal jár mindkét nemben, részben az ennek következtében kialakuló magas vérnyomás és diabetes mellitusnak köszönhetően. Az abdominalis elhízás a férfiaknál stroke-rizikófaktor. Kimutatták, hogy testsúlycsökkentéssel, az optimális BMI (<25kg/m2) elérésével és megtartásával 5-20 Hgmm/10 kg közötti szisztolés vérnyomás csökkenést lehet elérni (ld. 2.4.2 . táblázat). A magas testtömeg-indexszel rendelkezők testsúlycsökkentő diétája feltétlenül ajánlott.
2.12. Fizikai aktivitás (ld. 2.4.2.)
Kimutatták, hogy a magas fizikai aktivitású egyének stroke-rizikója kisebb volt az alacsony aktivitásúakénál. Ez az összefüggés részben a mozgás testsúlyra, vérnyomásra, szérumkoleszterinre és glükóz toleranciára kifejtett jótékony hatásának köszönhető. A rendszeresen végzett szabadidős fizikai aktivitás (2-5 óra hetente) összefüggést jelez a felvételnél megfigyelt enyhébb tünetekkel járó ischaemiás stroke-kal és a jobb rövid távú kimenetellel. Kimutatták, hogy a rendszeres, hetente legalább 3-4 alkalommal végzett közepes intenzitású fizikai aktivitás (30-60 perc/nap), az életkornak megfelelő szubmaximális frekvencián [220-életkor(év) x 0,7] akár 4 és 9 Hgmm közötti szisztolés vérnyomás csökkenést eredményezhet (ld. 2.4.2. táblázat). A rendszeres fizikai aktivitás megtervezése - akár orvosi segítséggel is - feltétlenül szükséges.
2.13. Táplálkozás (ld. 2.4.2.)
Zöldség-, gyümölcs-, halfogyasztás
Megfigyelték, hogy a magas zöldség- és gyümölcsfogyasztás a stroke-rizikó csökkenését segíti elő. Az ischaemiás stroke kialakulásának rizikója kisebb volt azoknál, akik havonta legalább egyszer halat fogyasztottak. Kimutatták, hogy a sófogyasztás (NaCl) mérséklése (<6 gramm/nap) 2-8 Hgmm közötti szisztolés vérnyomás csökkenést eredményezhet. A mediterrán étrend alapelveinek betartása: zöldség, gyümölcs, zsírszegény tejtermékek fogyasztása, telített zsírok fogyasztásának csökkentése, K-, Ca-dús étrend pedig 8-14 Hgmm közötti szisztolés vérnyomás csökkenést eredményezhet (ld. 2.4.2 . táblázat). Összefoglalva alacsony só-, alacsony telített zsírsav-, magas zöldség- és gyümölcstartalmú, rostokban gazdag diéta fogyasztása ajánlott.
2.14. Genetikai háttér szerepe
Az alábbi genetikai rendellenességek mellett fordulhat elő gyakrabban ischaemiás stroke: homocysteinuria, dyslipidaemia, Fabry-féle betegség, haemoglobinopathiák, polycythaemia, coagulopathiák. A fenti kórállapotok orvos szakmai szempontok szerinti megfelelő kezelése kiemelten fontos.
2.15. Postmenopauzális ösztrogénpótló kezelés
A stroke kockázata nőknél hirtelen megemelkedik menopauzában. Kimutatták, hogy az egészséges nőknél végzett hormonpótlás az ischaemiás stroke rizikóját emeli. A stroke kockázata - vélhetően - csak a hosszú távú hormonpótló kezelés esetén növekszik (>5 év).
3. Az ellenőrzés alapját képező finanszírozás szempontból lényeges sarokpontok
A finanszírozási ellenőrzés során elsődlegesen azt vizsgáljuk, hogy a kezelő orvosok betartják-e a kihirdetett finanszírozási rendet, különös tekintettel a következő főbb ellenőrzési sarokpontokra, melyek természetesen az ellenőrzés céljának megfelelően változhatnak.
3.1. A hipertóniás betegek vérnyomáscsökkentő kezelésben részesülnek?
3.2. Antihipertenzív szerek bevezetése előtt a betegek rizikócsoportba sorolása megtörtént és dokumentált?
3.3. A betegdokumentáció alátámasztja, hogy a beteg vérnyomását kontrollálták?
3.4. A pitvarfibrilláló betegek antikoaguláns kezelésben részesülnek?
3.5. A betegek részesülnek lipid csökkentő terápiában, amennyiben a laborértékeik ezt alátámasztották?
3.6. A lipidcsökkentésben sztatint alkalmaztak?
4. A finanszírozási eljárásrend alkalmazásának hatását mérő minőségi indikátorok
4.1. A finanszírozási eljárásrend hatását a következő indikátorokkal kívánjuk mérni:
4.1.1. A területre fordított közkiadások alakulása.
4.1.2. A helyes, finanszírozott algoritmus szerint kezelt betegek aránya.
4.2. Rövidtávon értékelhető mutatók: 4.2.1. Antithrombotikus terápiában részesült betegek aránya
4.2.2. Pitvarfibrilláló betegek esetében a CHADS2≥2 pontszám mellett antikoagulált, és a terápiás tartományban antikoagulált betegek aránya
4.2.3. Lipidcsökkentő terápiában részesült betegek aránya
4.2.4. A lipidcsökkentő terápia során sztatin kezelésben részesült betegek aránya
4.2.5. A vérnyomáscsökkentő terápiában részesült betegek aránya
4.3. Hosszútávon értékelhető mutatók: 4.3.1. Kockázati tényezők miatt gondozásba vett betegek számának alakulása
4.3.2. Cerebrovaszkuláris thrombotikus epizódok száma
4.3.3. Stroke után dependens (önálló életvitelében valamilyen formában segítségre szoruló) betegek számának alakulása
4.3.4. Stroke miatt meghalt betegek számának alakulása
5. A finanszírozás szempontjából lényeges finanszírozási kódok
Az alábbiakban felsoroljuk a fontosabb finanszírozási kódokat, tájékoztatási céllal.
5.1. Fontosabb BNO kódok
5.2. Fontosabb OENO kódok:
| A | B |
|---|---|
| OENO | OENO megnevezés |
| 11041 | Vizsgálat |
| 11301 | Kontrollvizsgálat, konzílium |
| 88460 | Vérvétel |
| 28620 | Prothrombin meghatározása |
| 28610 | Thrombin idő meghatározása |
| 28621 | Aktivált parciális thromboplasztin idő |
| 3612D | Echocardiographia color Doppler |
| 12601 | EKG végtag és mellkaselvezetéssel |
| 3617A | Duplex UH, nyaki erek |
| 36112 | Nyaki erek UH vizsgálata |
| 3616C | Transcraniális Doppler vizsgálat |
| 34410 | Agykoponya natív CT vizsgálata |
| 34490 | CT angiográfia koponya |
| 34411 | Agykoponya CT vizsgálat iv. kontrasztanyag adását követőleg |
| 34915 | Agykoponya MR vizsgálat natív plusz iv. kontrasztanyag adását követőleg |
| 34948 | MR angiográfia, iv. kontrasztanyag adása nélkül |
| 34949 | MR angiográfia, iv. kontrasztanyag adásával |
| 33341 | Szelektív arteriographia - további ágak, áganként |
| 33351 | Szuperszelektív arteriographia - további ágak, áganként |
5.3. Fontosabb HBCs kódok
| A | B |
|---|---|
| HBCS | HBCS megnevezés |
| 01M015D | Cerebrovascularis betegségek (kivéve: TIA) praecerebralis elzáródással, rt-PA kezeléssel |
| 01M015A | Cerebrovascularis betegségek (kivéve: TIA) praecerebralis elzáródással, speciális kezeléssel |
| 01M015C | Cerebrovascularis betegségek speciális vizsgálatokkal igazolva |
| 01M015F | Cerebrovascularis betegségek (kivéve: TIA) praecerebralis elzáródással, speciális kezelés nélkül 18 év felett |
| 01M0210 | Hypertensiv encephalopathia |
| 01M0160 | Átmeneti ischaemiás agyi keringészavar (TIA) |
| 01M0170 | Egyéb cerebrovascularis rendellenességek |
5.4. Fontosabb ATC kódok
| A | B |
|---|---|
| ATC | ATC megnevezés |
| B01AC04 | clopidogrel |
| B01AC05 | ticlopidin |
| B01AC06 | acetilszalicilsav |
| B01AC30 | thrombocyta aggregatiót gátlók kombinációi, kivéve heparin |
| B01AD02 | alteplase |
| C10AA01 | simvastatin |
| C10AA05 | atorvastatin |
| C10AA07 | rosuvastatin |
| C10AX09 | ezetimibe |
| C10BA02 | ezetimibe és simvastatin |
| C10BA05 | atorvasztatin és ezetimibe |
| C09A | ACE-inhibitorok önmagukban |
| C09B | ACE-inhibitorok kombinációban |
| C09CA | angiotensin II antagonisták önmagukban |
| C09D | angiotensin II antagonisták kombinációi |
| C07AB02 | metoprolol |
| C07AB07 | bisoprolol |
| C07AB12 | nebivolol |
| C07AG02 | carvedilol |
| C07BB07 | bisoprolol+thiazidok |
| C07FB02 | metoprolol+egyéb vérnyomáscsökkentők |
| B01AA03 | warfarin |
| B01AA07 | acenokumarol |
| B01AB04 | dalteparin |
| B01AB05 | enoxaparin |
| B01AB06 | nadroparin |
| B01AB12 | bemiparin |
| B01AE07 | dabigatran etexilate |
| B01AX06 | rivaroxaban |
| B01AF02 | apixaban |
| B01AF03 | edoxaban |
6. Fogalmak, rövidítések:
ACE-gátlók: angiotenzin-konvertáló enzim gátlók
ASA: acetilszalicilsav
ARB: angiotenzin receptor blokkolók
CAS: a. carotis stent
CEA carotis endarterectomia
INR: Nemzetközi Normalizált Ráta
NOAC: novel oral anticoagulans
PF: pitvarfibrilláció
SR: lassú felszívódású készítmény
TIA: átmeneti agyi keringészavar (tranziens ischaemiás attak)